péntek, március 30, 2012

Élet az élet után

Igeeeen. Van ilyen is. :)
Egy ideje már jár az agyam és ki akarom írni magamból a dolgaim. Tervezgetem hosszú ideje, hogy lehelek egy kis életet ebbe a hallott, poros naplóba. Az egésszel csak az a baj, hogy nem felétlenül ez az ideális hely az őszinte gondolataim kiírásához, hisz elvégre komoly anyuka vagy mi lettem.
Úgyhogy azt tervezem, hogy lesz egy konszolidált, 12-es karikás, ismerősök számára publikus blogom, ahol vállalom a személyiségem és lesz egy olyan, ahol minden belső érzésem, félelmem és vágyam kiírom... Annak a címét azonban senkinek !SENKINEK! nem mondom el..

5 perc gondolkodás...

Azon gondolkodtam, hogy ki előtt merjem vállalni magam...

Néha tényleg jól esne, csak leírni a fejbem futkosó gondolatok kavalkádját mindenféle következmények nélkül. Hisz minden kimondott szónak következménye van, ha akarjuk, ha nem. Aludnom kell egyet erre, hogy kitaláljam a legoptimálisabb megoldást.

Bár az igazat megvallva a régi olavsóim közül nem sokan lehetnek... Sőőőt, mára mindenki elefelejthette ezt a blog címet....
De továbbra is annak a híve vagyok, hogy majd ide jönnek a viccces papás-mamás-babás történetek és a perverz oldalam meg felvállalom az ismeretlenben és így mindenki boldog és tudatlan marad.