Szar dolog...
Jó pár hét eltelt, de még ugyanúgy érzek és nem igazán tudom hova tenni a dolgokat.
Próbáltam a kutyaharapást szőrével, de nem igen jött be. Átmenetileg tökéletesen működött, addig az adott pillanatig, amíg konkrétan le voltam foglalva..
Nemtom, hogyan mondjam el, egyáltalán el kell-e mondanom vagy bízzam az időre vagy próbáljam a kutyás módszert tovább.. Várok, türelmesen... De meddig kell?
Ezt mondja meg nekem valaki.
Annyi minden történt velem az elmúlt időben és mégis minden alkalommal ugyanarra a következtetésre jutok és ugyanoda érek vissza.
Hiányzik...
Millió dolgot tettem, hogy lekössem magam.. Volt egy vendégem izraelből pár napig, nagyon jól éreztük magunkat, majd elkezdtem találkozni egy főiskolás "szerelmemmel", barátokkal futottam össze. Mindent csináltam, csakhogy ne legyen időm gondolkodni..
Na mindegy.. idő.. ez lehet az orvosság, mert a "kutya terápia" nagyon nem megy..
3 megjegyzés:
Most mondjam azt,hogy no comment mert ugyanebben a helyzetben vagyok én is és a kutyaharapás módszer nálam is csődöt mondott és hát én is csak az időre bízom a dolgot,de attól tartok egyhamar ennek még ígysem lesz vége...Megértelek és sajnállak e helyzetért mert magamból kiindulva tudom,hogy rettenetes egy szituáció...Pusza!
JÉ!!!!Ki van itt:))
Jé!!!!! Ki van itt:))
Megjegyzés küldése