.. majdnem.
A babám egy tünemény. Imádjuk egymást és élvezünk minden egyes együtt töltött percet.
Sose voltam boldogabb és sose láttam Nála szebbet ebben a rohanó, anyagias, érzelmetlen világban.
De mindenhol ott van a de...
Nálam is.
Az anyasággal semmi bajom nincs, eddig minden váratlan helyzetet a körülményekhez képest higgadtan kezeltem és mindenből igyekszem a legjobbat kihozni.
Viszont vannak olyan dolgok, amik nem csak rajtam múlnak.
Itt jön az időjárás, a kötöttségek -helyhez és időhöz- és a társadalmi elvárások. Vagyis kezdek itthon megzakkanni. Na nem kell megijedni, nincs semmiféle önpusztító gondolatom és nem is a szülés utáni depresszióról van szó, csak időnként észre veszem, hogy nem tehetem azt, amit szeretnék.
A korlátok zavarnak, amelyekbe a nap minden percében beleütközöm. Nem mehetek oda, ahova szeretnék. Nem csinálhatom, amit szeretnék.
Igaz ez nagyon le van egyszerűsítve, de a lényeg ez.
Teljesen lázba jövök, ha eljutok a sarki közértig. Minden percét élvezem a sorok közötti céltalan bámészkodásnak. És az emberek, azok maguk a kánaán. A boltos biztonsági őr már ismer látásból és mindig van hozzám pár kedves szava. Na, az a pár szó, felér egy szerelmi vallomással a nagy Ő-től.
Hiányzik a társaság, a mozgás, az alvás. :)
Sokakban most az merül fel, hogy ez mind szép és jó, de vegyem már észre magam, hogy mit kaptam cserébe.
Pontosan tudom mit kaptam az élettől és értékelem is, de miért kell, hogy ezzel elszakadjak a külvilágtól?
Ez a szemét influenza is ellenem dolgozik, hisz nem ajánlott emberek közé menni a babával. Látogatókat se nagyon fogadunk, mert ki tudja ki, milyen bacit hordoz.
Összeesküdött a világ ellenem és paranoiába kergetett.
Már azon kiakadtam, hogy a kocsiban egy rózsaszín bebe szájápolót találtam. Első gondolataim között az volt, hogy miért vesz a párom rózsaszínt (nem tudom milyenek vannak) és mi van, ha nem a páromé??!! Ha nem az övé, akkor kié?
Tudom, hogy ezzel csak magamat stresszelem és nincs semmilyen okom az aggodalomra, de nem tudok tenni az ellen, hogy mindenféle önmarcangoló gondolatok kavarognak a fejemben.
A legtöbb ilyen gondolatot persze magamban tartom, mert hülyeség. Lehet ez is a baj.. Lehet el kellene mondanom vagy csak kiállnom egy hegytetőre és kikiabálni magamból.
Megtenném, ha nem lennék a lakáshoz kötve.
Holnap viszem Ninust oltásra.
Mondanom se kell, hogy alig várom. Napok óta tervezgetem, hogy mikor megyünk le, mit veszünk fel és még hova tudunk elmenni utána.
Hamar rájöttem, hogy sehova se megyünk utána, mert oltás után nem kellene mászkálni. Előtte lehetőségünk nem lesz, mert akkor lesz kajálás.
Így marad az itthoni megszokott rutin... Sokszor azt se tudom milyen nap van, mert mindegyik olyan egyforma.
Ez van.. Jön még a tavasz, amikor semmi se állíthat meg. :) Addigra utód is méretesebb lesz és könnyebben fogunk mozogni.
Következtetés: Ne szüljetek gyereket télen.
vasárnap, december 27, 2009
csütörtök, december 10, 2009
Csondor Kata : Add tovább
Karácsonyi dal
Hóban ébred
Majd az ünnep
Minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi
Szebbet adni,
Mint a békés nagyvilág.
Körbe nézel,
S látsz egy arcot,
Amin némán gond pihen.
Reményt adhatsz,
Pár mosollyal,
Hogy a holnap más legyen.
Jut még bárkinek
A tiszta fényből egy cseppnyi láng.
Jó kedv könny helyett,
Ha másod nincs is, ezt add tovább.
Hóban ébred
Majd az ünnep
Minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi
Szebbet adni,
Mint a békés nagyvilág?
Körbe nézel,
S látsz egy házat,
Mit a napfény elkerül.
Kopogj csendben,
Meleg szívvel,
Hogy már nem lesz egyedül.
Jut még bárkinek
A tiszta fényből egy cseppnyi láng.
Jó kedv könny helyett,
Ha másod nincs is, add tovább.
Van még gondolat,
Mi átadható.
S van száz pillanat,
Mi szétosztható.
Jut még bárkinek
A tiszta fényből egy cseppnyi láng.
Jó kedv könny helyett,
Ha másod nincs is,
Ha másod nincs is, csak add tovább.
Október 22.
Nem unatkoztam mostanában és ezt a legcsodálatosabb dolognak köszönhetem.
Akkor bevonultam a kórházba és már bent is maradtam. Szerencsére nem kellett sokat bent lennem, mert 7fői napon mentem és csütörtökön már meg is született a szerelmem.
Azóta se tudok betelelni vele.
Órákon át képes vagyok nézni, ahogy alszik. :)
Most csak gyorsan helyzetet jelentek. Nem vagyok írós hangulatban, kreatív se vagyok.. csak fáradt.
Úgyhogy elteszem magam aludni....
Van miről írnom, úgyhogy pótolni fogom...
Akkor bevonultam a kórházba és már bent is maradtam. Szerencsére nem kellett sokat bent lennem, mert 7fői napon mentem és csütörtökön már meg is született a szerelmem.
Azóta se tudok betelelni vele.
Órákon át képes vagyok nézni, ahogy alszik. :)
Most csak gyorsan helyzetet jelentek. Nem vagyok írós hangulatban, kreatív se vagyok.. csak fáradt.
Úgyhogy elteszem magam aludni....
Van miről írnom, úgyhogy pótolni fogom...
péntek, október 16, 2009
Újra kórház...
..hétfőtől.
Igazából berendeltek már a mai naptól, de képtelen voltam megtenni. Annyi dolog van még itthon, amit szeretnék elrendezni, hogy nem megyek be.
Szerdán voltam UH-on, az akkor mért adatok szerint a baba 3 kiló és 48 cm körül van és nagyon szép. :) Mondjuk most azt hiszem a szépsége érdekel legkevésbé. Valahogy az egészsége jobban izgat.
Visszatérve a vizsgálatokra. Egyik kedvenc orvosom végezte az ultrahangot, hangot is adtam az örömömnek, hogy ő csinálja. :) Alaposan megnézett mindent, kukucskáltunk a lába között is, de arra a következtetésre jutottunk, hogy vagy lány vagy nagyon jól takarja. Vagyis 50-50%. :)
UH után átmentem a terhesgondozóba, ahol a bűbáj doktornő volt.
Hónapok óta nem voltam nálam és emlékezett ránk. Aggódva állapította meg, hogy a lábam és kezem vizesedik és a vérnyomásom a határértéken táncol.
Lelkemre kötötte, ha bármi panaszom van, akár egy pici szédülés vagy fejfájás vagy bármi szokatlan, akkor azonnal bemegyek a kórházba. Felhívta a figyelmem arra, hogyha egy picivel is magasabb lesz a vérnyomásom, akkor olyan görcsös rohamot kaphatok, ami mindkettőnk életébe kerülhet.
Ezekkel tisztában voltam addig csak nem akartam belegondolni.
Kijövetelemkor csak azon bosszankodtam, hogy másnap megint mehetek vissza NST-re, ráadásul reggel 8-ra.
Másnap 8 előtt 5 perccel meg is jelentem és percekkel később be is hívtak.
NST megvolt, minden rendben. Újabb orvost kaptam. Bőszen elkezdte nézni a papírkáim és a kiskönyvem.
Néhány hümmögés után fejcsóválva megjegyezte, hogy nem tetszik neki a vérnyomásom. Mondtam, hogy nekem se, de próbálom kordában tartani.
Ekkor jött a jóindulatú hegyi beszéd. Elmondta a toxémia veszélyeit és következményeit és hogy néha perceken múlik az életünk.
Bólogató kiskutyaként helyeseltem és elismertem minden szavát, hisz az elmúlt 1 hónapban nagyon sokat olvastam erről és talán már nincs olyan következmény, amiről ne tudnék.
A végkifejlet az lett, hogy beutalt a kórházba, mert ő nyugodtabb lenne, ha állandó felügyelet alatt lennék.
Hétfőig legyen minden rendben, utána mehetek kórházba. Csütörtökön anyu is érkezik, hétvégén meg szülök. :) Legalábbis ez a terv. Megvettem a szülést könnyítő homeopátiás bogyókat, ugyanis kisbabám megfordult és van remény a természetes szülésre.
Ha toxémia miatt nem romlanak a bab életjelei rohamosan, akkor is lehet természetes úton szülni. Nekem már teljesen mindegy, csak legyünk jól.
Egyetlen aggodalmam, hogy kivel ill. kikkel kerülök egy szobába.
Korábban nagyon jó volt a társaság. Együtt sírtunk és nevettünk. Leginkább nevettünk. :) Képesek voltunk késő éjszakába nyúlóan vicces nevekről beszélgetni, sztorizgattunk megállás nélkül.
2-3 hét is itthon leszek... babával. :)
Ennyi elég is most.. Próbálom kiűzni a zsibbadást a bal kezemből, mert fogni se tudok vele és fárasztó is csak jobb kézzel gépelni....
Igazából berendeltek már a mai naptól, de képtelen voltam megtenni. Annyi dolog van még itthon, amit szeretnék elrendezni, hogy nem megyek be.
Szerdán voltam UH-on, az akkor mért adatok szerint a baba 3 kiló és 48 cm körül van és nagyon szép. :) Mondjuk most azt hiszem a szépsége érdekel legkevésbé. Valahogy az egészsége jobban izgat.
Visszatérve a vizsgálatokra. Egyik kedvenc orvosom végezte az ultrahangot, hangot is adtam az örömömnek, hogy ő csinálja. :) Alaposan megnézett mindent, kukucskáltunk a lába között is, de arra a következtetésre jutottunk, hogy vagy lány vagy nagyon jól takarja. Vagyis 50-50%. :)
UH után átmentem a terhesgondozóba, ahol a bűbáj doktornő volt.
Hónapok óta nem voltam nálam és emlékezett ránk. Aggódva állapította meg, hogy a lábam és kezem vizesedik és a vérnyomásom a határértéken táncol.
Lelkemre kötötte, ha bármi panaszom van, akár egy pici szédülés vagy fejfájás vagy bármi szokatlan, akkor azonnal bemegyek a kórházba. Felhívta a figyelmem arra, hogyha egy picivel is magasabb lesz a vérnyomásom, akkor olyan görcsös rohamot kaphatok, ami mindkettőnk életébe kerülhet.
Ezekkel tisztában voltam addig csak nem akartam belegondolni.
Kijövetelemkor csak azon bosszankodtam, hogy másnap megint mehetek vissza NST-re, ráadásul reggel 8-ra.
Másnap 8 előtt 5 perccel meg is jelentem és percekkel később be is hívtak.
NST megvolt, minden rendben. Újabb orvost kaptam. Bőszen elkezdte nézni a papírkáim és a kiskönyvem.
Néhány hümmögés után fejcsóválva megjegyezte, hogy nem tetszik neki a vérnyomásom. Mondtam, hogy nekem se, de próbálom kordában tartani.
Ekkor jött a jóindulatú hegyi beszéd. Elmondta a toxémia veszélyeit és következményeit és hogy néha perceken múlik az életünk.
Bólogató kiskutyaként helyeseltem és elismertem minden szavát, hisz az elmúlt 1 hónapban nagyon sokat olvastam erről és talán már nincs olyan következmény, amiről ne tudnék.
A végkifejlet az lett, hogy beutalt a kórházba, mert ő nyugodtabb lenne, ha állandó felügyelet alatt lennék.
Hétfőig legyen minden rendben, utána mehetek kórházba. Csütörtökön anyu is érkezik, hétvégén meg szülök. :) Legalábbis ez a terv. Megvettem a szülést könnyítő homeopátiás bogyókat, ugyanis kisbabám megfordult és van remény a természetes szülésre.
Ha toxémia miatt nem romlanak a bab életjelei rohamosan, akkor is lehet természetes úton szülni. Nekem már teljesen mindegy, csak legyünk jól.
Egyetlen aggodalmam, hogy kivel ill. kikkel kerülök egy szobába.
Korábban nagyon jó volt a társaság. Együtt sírtunk és nevettünk. Leginkább nevettünk. :) Képesek voltunk késő éjszakába nyúlóan vicces nevekről beszélgetni, sztorizgattunk megállás nélkül.
2-3 hét is itthon leszek... babával. :)
Ennyi elég is most.. Próbálom kiűzni a zsibbadást a bal kezemből, mert fogni se tudok vele és fárasztó is csak jobb kézzel gépelni....
csütörtök, október 01, 2009
Újra itthon...
...1 hét kórházi bentlakás után.
Toxémia igazolódott, úgyhogy pihi van ezerrel itthon. No stressz!
Igazából a kórházból is azért küldtek haza, mert 2 nap alatt sikerült valami bacit benyalnom, amitől teljesen kidőltem.
Ágyszomszédaim azon mosolyogtak, hogyan ölelgetem a klotyipapírt alvás közben. :)
Muszáj volta készenlétben lenni, mert bármikor cseppre kész volt. :D
A kosztot és néhány kellemetlen, szagos szobatársat leszámítva, tiszta tábori feeling volt.
A történeteket egyenként fogom bemutatni, mert mindegyik megér egy misét a maga módján.
Toxémia igazolódott, úgyhogy pihi van ezerrel itthon. No stressz!
Igazából a kórházból is azért küldtek haza, mert 2 nap alatt sikerült valami bacit benyalnom, amitől teljesen kidőltem.
Ágyszomszédaim azon mosolyogtak, hogyan ölelgetem a klotyipapírt alvás közben. :)
Muszáj volta készenlétben lenni, mert bármikor cseppre kész volt. :D
A kosztot és néhány kellemetlen, szagos szobatársat leszámítva, tiszta tábori feeling volt.
A történeteket egyenként fogom bemutatni, mert mindegyik megér egy misét a maga módján.
csütörtök, szeptember 24, 2009
:(
Kórház... holnap be kell feküdnöm.
Előre nem látható ideig.
Toxémia gyanú. Szerencsés esetben beállítanak vmi gyógyszert és pár nap után hazajöhetek.
Szerencsétlen esetben 7végén szülünk.
Ami nem lenne jó, mert az UH szerint a baba 32 hetes és az még elég korai lenne. :(
Viszont az jó hír, hogy a 2 hét alatt két hétnyi méretet nőtt. :)
Szorítsatok, hogy minden rendben legyen....
Előre nem látható ideig.
Toxémia gyanú. Szerencsés esetben beállítanak vmi gyógyszert és pár nap után hazajöhetek.
Szerencsétlen esetben 7végén szülünk.
Ami nem lenne jó, mert az UH szerint a baba 32 hetes és az még elég korai lenne. :(
Viszont az jó hír, hogy a 2 hét alatt két hétnyi méretet nőtt. :)
Szorítsatok, hogy minden rendben legyen....
szerda, szeptember 23, 2009
34.hét
Holnap újabb UH. Biometriai kontroll. Megnézzük mennyit nőtt a baba két hét alatt, mert múltkor igen csak picike volt még. Mondjuk benne van a pakliban, hogy a doki bácsi kicsit elmérte és az is, hogy nem egészen akkor fogant, amikor ők gondolják.
Megsúgom, hogy pontosan tudom mikor fogant, mert másnak reggel éreztem és az volt az egyetlen olyan alkalom, amikor megeshetett. :)
UH után jelentkezem.
Megsúgom, hogy pontosan tudom mikor fogant, mert másnak reggel éreztem és az volt az egyetlen olyan alkalom, amikor megeshetett. :)
UH után jelentkezem.
Az igazi méreg....
... az, amikor vágysz egy bögre forró kakaóra és nincs tej.
Vagyis elvileg van, mert apa hazafele hozott, de gyakorlatilag ihatatlan.
Gondoltam alvás előtt iszom egy nagy adag habos kakaót (még egy kis tejszínem is volt) és remekül fogok aludni.
Kislattyogtam a konyhába, kiharaptam a zacsit és lefejtem 3 dl tejet.
Gusztán habzott, szinte hívogatott, hogy kóstoljam meg.
Megtettem... Azzal a lendülettel köptem is ki a mosogatóba. Még jó, hogy nem az ablak mellett álltam.
Első gondolatom az volt, hogy lejárt a szavatossága. Nem jött be, még 4 napig jó.
Úgyhogy valahol, valamikor nem tárolhatták megfelelő hőmérsékleten.
A fura az volt, hogy nem savanyú volt, hanem olyan íze volt, mint a dögnek a szaga.
Most puffogva ülök a fotelkámban és kortyolgatom a vízből készült, karamellás kakaóm...
Tanulság: Mindig legyen dobozos tartós tej a polc legvégén.
Vagyis elvileg van, mert apa hazafele hozott, de gyakorlatilag ihatatlan.
Gondoltam alvás előtt iszom egy nagy adag habos kakaót (még egy kis tejszínem is volt) és remekül fogok aludni.
Kislattyogtam a konyhába, kiharaptam a zacsit és lefejtem 3 dl tejet.
Gusztán habzott, szinte hívogatott, hogy kóstoljam meg.
Megtettem... Azzal a lendülettel köptem is ki a mosogatóba. Még jó, hogy nem az ablak mellett álltam.
Első gondolatom az volt, hogy lejárt a szavatossága. Nem jött be, még 4 napig jó.
Úgyhogy valahol, valamikor nem tárolhatták megfelelő hőmérsékleten.
A fura az volt, hogy nem savanyú volt, hanem olyan íze volt, mint a dögnek a szaga.
Most puffogva ülök a fotelkámban és kortyolgatom a vízből készült, karamellás kakaóm...
Tanulság: Mindig legyen dobozos tartós tej a polc legvégén.
csütörtök, szeptember 17, 2009
33.hét
Utód nagyon kis lusti, ugyanis esze ágában sincs megfordulni. Kényelmesen behelyezkedett buddha pózba és trónol.
Biztos megvan az oka, hogy neki miért jó úgy, nem is szeretném erőltetni, hogy megforduljon.
Abban az esetben, ha a doki tenne ilyet, akkor biztos rácsapok a kezére.
Jah, és úgy trónol a drága, hogy véletlenül se lássuk mi van a lába között.
Az első pár hónapban borzasztóan kíváncsi voltam, utána ez alább hagyott, mert változtatni úgyse tudok. Anyu persze csak mondogatta, hogy kérdezzünk már rá a következő ultrahangon. Megtettem. Minden alkalommal. Eltakarta, elfordult, stb.
A lényeg, hogy nem akarta megmutatni magát. Így a mai napig rejtély övezi mi van a lába között.
Ezt leszámítva szófogadó. Mondogatom neki, hogy az okos gyerek kint nő meg és ezt kezdi megfogadni. 1 hete voltam ultrahangon, amikor megállapították, hogy a 32 hetes baba úgy 30 hetes méretű. Jövő 7en kontroll, újra kell mérni és persze meglesik, hogy "buddházik"-e még.
Felvágni meg nem akarok, de azért megjegyezném, hogy nem dagad a lábam, nem is görcsöl, nincs aranyerem, se visszerem, kapok levegőt és még nem lettem teljesen bálna. :D
Annyi mindent szerettem volna leírni, de utólag csinálok pár bejegyzést. Számos vicces történetem van és kár lenne őket kihagyni... Hátha utód 10 év múlva vissza akarja majd olvasni születésének körülményeit és történetét.
Most azonban elmegyek aludni, mert reggel nem fogok tudni felkelni és sok a dolog.
Péntekre be akarom fejezni a babaszobát, vagyis a nappali elkülönített sarkát.
Kemény lesz....
Biztos megvan az oka, hogy neki miért jó úgy, nem is szeretném erőltetni, hogy megforduljon.
Abban az esetben, ha a doki tenne ilyet, akkor biztos rácsapok a kezére.
Jah, és úgy trónol a drága, hogy véletlenül se lássuk mi van a lába között.
Az első pár hónapban borzasztóan kíváncsi voltam, utána ez alább hagyott, mert változtatni úgyse tudok. Anyu persze csak mondogatta, hogy kérdezzünk már rá a következő ultrahangon. Megtettem. Minden alkalommal. Eltakarta, elfordult, stb.
A lényeg, hogy nem akarta megmutatni magát. Így a mai napig rejtély övezi mi van a lába között.
Ezt leszámítva szófogadó. Mondogatom neki, hogy az okos gyerek kint nő meg és ezt kezdi megfogadni. 1 hete voltam ultrahangon, amikor megállapították, hogy a 32 hetes baba úgy 30 hetes méretű. Jövő 7en kontroll, újra kell mérni és persze meglesik, hogy "buddházik"-e még.
Felvágni meg nem akarok, de azért megjegyezném, hogy nem dagad a lábam, nem is görcsöl, nincs aranyerem, se visszerem, kapok levegőt és még nem lettem teljesen bálna. :D
Annyi mindent szerettem volna leírni, de utólag csinálok pár bejegyzést. Számos vicces történetem van és kár lenne őket kihagyni... Hátha utód 10 év múlva vissza akarja majd olvasni születésének körülményeit és történetét.
Most azonban elmegyek aludni, mert reggel nem fogok tudni felkelni és sok a dolog.
Péntekre be akarom fejezni a babaszobát, vagyis a nappali elkülönített sarkát.
Kemény lesz....
kedd, szeptember 15, 2009
Remember Patrick Swayze
Még mindig itt tartok...
A legszebb és leginkább az alkalomhoz illő búcsúdal...
Patrick Swayze egy legenda nekem.
szerda, június 03, 2009
Unatkoztam...
Tettem be jobbra fent egy új elemet, így mindenki tudja hol tartunk ;)
Van a fejemben sok írnivaló, csak nem tudom összeszedni, de napokon belül jelentkezem.
Azt hiszem tegnap elkezdett érezhetően mocorogni, kb. mintha egy buborékfújó versenyen lenne. Nem tudom olyankor mit csinál, de vicces érzés. :)
Van a fejemben sok írnivaló, csak nem tudom összeszedni, de napokon belül jelentkezem.
Azt hiszem tegnap elkezdett érezhetően mocorogni, kb. mintha egy buborékfújó versenyen lenne. Nem tudom olyankor mit csinál, de vicces érzés. :)
szerda, május 20, 2009
Babamánia
Mindig furcsán néztem a kismamákra, amiért olyan földönkívüliek voltak....
Nem csak földön, de önmagukon is kívül voltak, mert semmi másról nem tudtak beszélni, csak a babáról, lábdagadásról, pisilésről, terhességi csíkokról és egyéb ínyencségekről.
Valamelyik nap szembesültem vele, hogy ugyanilyen vagyok.... Sőőőt, rosszabb...
Okosnak hiszem magam, mert napi 3-4 órát olvasgatok neten babatémákban.
Arra is rájöttem, hogy minél többet böngészek a témában, annál több kérdésem van.
Kezdődött ezzel a down szűréssel. Az orvos az orrom alá tolt egy szösszenetnyi tájékoztatót, ami ismertette a három legnépszerűbb szűrési módszert.
Amikor hazaértem és elkezdtem olvasgatni, megértettem, hogy miért kaptam mellé egyből csekket is. TB nem finanszírozza ezeket a szűréseket... Vagyis zsebből még fizess ki 30 ropit, ha nyugodt akarsz maradni. Itt tudatosult, hogy miért születik egyre kevesebb gyerek.
Már az áldott állapot első néhány hetében szembesítik az anyát, hogy ez egy vagyon lesz.
A második javasolt szűrés egy genetikai ultrahang, amit célszerű csináltatni a 12-13. héten és a 18-20. héten. Ezt persze csakis profi, képzett, erre specializálódott orvosnál illik megcsináltatni. Zsebből... (Nem a sima 4D-s babmozi!)
Összegezve a 20. hétre már sikerült elkölteni egy kisebb vagyont a vizsgálatokra és vitaminokra és egyéb szerekre.
Én még csak a 16. körül vagyok... várom a következő meglepetéseket. :)
Azt is megjegyezném, hogy egyik vizsgálat se tud megnyugtatni, hisz minden lelet végén kijelentik, hogy nem vállalnak felelősséget és kb. 85%-os a találati arány.
Miután megtudtam, hogy van egy pocaklakóm, elkezdtem agyalni, hogy mi károsat tettem... Volt két röntgenem... nem a legjobb dolog, de ha a magzat túléli, elvileg nem lehet gond.
Egy alkalommal se tettek rám védőruházatot a röntgen alatt, pedig nem csak a kismamáknak kellene.
Aztán volt egy petefészekgyulladásom, amire a nődoki azt mondta, hogy nem befolyásolja, hisz az antibiotikum nem volt olyan erős és csupán 5 napig szedtem.
Úgy a 8. héten kaptam egy 4 napos keringésjavító infúziós kezelést. Erre semmit se mondtak, vagyis annyit, hogy az akár még jó is lehet.
Persze nem tudtak megnyugtatni, a kisördög csak ott motoszkál bennem...
A cigiről nem is beszélek...
Elég későn jöttem rá, hogy van egy lakóm. A januári arcüregműtétem kicsit bezavarta a havi ciklusom és már előtte is elég össze-vissza volt.
A második hónap környékén kezdett kicsit gyanús lenni a dolog, ugyanis letettem a cigit.. Nem esett jól. Aztán érzékeny lettem szagokra és ízekre. Nem kívántam a húst, se semmi nehéz ételt. Szinte csak narancson éltem és más savanykás gyümölcsöket kívántam.
A savanyú uborka egy mese, akkor se tudtam ránézni és most se. Előtte meg képes voltam megenni egy fél üveggel.
Egy pénteki napon csináltam 2 tesztet, mindkettő pozitív lett. Alig vártam a következő hetet, hogy elmenjek orvoshoz. Sajnálatos módon pont húsvét volt és egészen keddig kellett várnom.
Az orvos beközölte, hogy van egy 10-11 hetes babszem a méhemben és egész jól érzi magát. Ez majdnem ilyen egyszerű és boldog volt... pedig volt pár komplikáció, csak azokra már nem is akarok gondolni.
A lényeg, hogy most jól vagyunk, csak a vérnyomásomra kell figyelni.. Rakoncátlankodik, de egyelőre lehet csak anémia okozza....
Megyek alszom egyet, amíg tudok a melegtől a és a hasamtól. :D
Nem csak földön, de önmagukon is kívül voltak, mert semmi másról nem tudtak beszélni, csak a babáról, lábdagadásról, pisilésről, terhességi csíkokról és egyéb ínyencségekről.
Valamelyik nap szembesültem vele, hogy ugyanilyen vagyok.... Sőőőt, rosszabb...
Okosnak hiszem magam, mert napi 3-4 órát olvasgatok neten babatémákban.
Arra is rájöttem, hogy minél többet böngészek a témában, annál több kérdésem van.
Kezdődött ezzel a down szűréssel. Az orvos az orrom alá tolt egy szösszenetnyi tájékoztatót, ami ismertette a három legnépszerűbb szűrési módszert.
Amikor hazaértem és elkezdtem olvasgatni, megértettem, hogy miért kaptam mellé egyből csekket is. TB nem finanszírozza ezeket a szűréseket... Vagyis zsebből még fizess ki 30 ropit, ha nyugodt akarsz maradni. Itt tudatosult, hogy miért születik egyre kevesebb gyerek.
Már az áldott állapot első néhány hetében szembesítik az anyát, hogy ez egy vagyon lesz.
A második javasolt szűrés egy genetikai ultrahang, amit célszerű csináltatni a 12-13. héten és a 18-20. héten. Ezt persze csakis profi, képzett, erre specializálódott orvosnál illik megcsináltatni. Zsebből... (Nem a sima 4D-s babmozi!)
Összegezve a 20. hétre már sikerült elkölteni egy kisebb vagyont a vizsgálatokra és vitaminokra és egyéb szerekre.
Én még csak a 16. körül vagyok... várom a következő meglepetéseket. :)
Azt is megjegyezném, hogy egyik vizsgálat se tud megnyugtatni, hisz minden lelet végén kijelentik, hogy nem vállalnak felelősséget és kb. 85%-os a találati arány.
Miután megtudtam, hogy van egy pocaklakóm, elkezdtem agyalni, hogy mi károsat tettem... Volt két röntgenem... nem a legjobb dolog, de ha a magzat túléli, elvileg nem lehet gond.
Egy alkalommal se tettek rám védőruházatot a röntgen alatt, pedig nem csak a kismamáknak kellene.
Aztán volt egy petefészekgyulladásom, amire a nődoki azt mondta, hogy nem befolyásolja, hisz az antibiotikum nem volt olyan erős és csupán 5 napig szedtem.
Úgy a 8. héten kaptam egy 4 napos keringésjavító infúziós kezelést. Erre semmit se mondtak, vagyis annyit, hogy az akár még jó is lehet.
Persze nem tudtak megnyugtatni, a kisördög csak ott motoszkál bennem...
A cigiről nem is beszélek...
Elég későn jöttem rá, hogy van egy lakóm. A januári arcüregműtétem kicsit bezavarta a havi ciklusom és már előtte is elég össze-vissza volt.
A második hónap környékén kezdett kicsit gyanús lenni a dolog, ugyanis letettem a cigit.. Nem esett jól. Aztán érzékeny lettem szagokra és ízekre. Nem kívántam a húst, se semmi nehéz ételt. Szinte csak narancson éltem és más savanykás gyümölcsöket kívántam.
A savanyú uborka egy mese, akkor se tudtam ránézni és most se. Előtte meg képes voltam megenni egy fél üveggel.
Egy pénteki napon csináltam 2 tesztet, mindkettő pozitív lett. Alig vártam a következő hetet, hogy elmenjek orvoshoz. Sajnálatos módon pont húsvét volt és egészen keddig kellett várnom.
Az orvos beközölte, hogy van egy 10-11 hetes babszem a méhemben és egész jól érzi magát. Ez majdnem ilyen egyszerű és boldog volt... pedig volt pár komplikáció, csak azokra már nem is akarok gondolni.
A lényeg, hogy most jól vagyunk, csak a vérnyomásomra kell figyelni.. Rakoncátlankodik, de egyelőre lehet csak anémia okozza....
Megyek alszom egyet, amíg tudok a melegtől a és a hasamtól. :D
kedd, május 12, 2009
Babainfó
Jelentem jól vagyunk és növögetünk :)
Tegnap elmentünk a várva-várt 4D-s ultrahangra. Ha az orvos nem szólalt volna meg, akkor fantasztikus élmény lett volna. Sajnos azonban végig beszélt... Flegma volt, lekezelő és felületes. Röviden ennyivel jellemzeném az AG Medical érdi szolgáltatását.
Kicsi manóm izgett-mozgott, integetett, csuklott és kalimpált :)
Van két képem, amit felteszek ide és amint sikerül a dvd-re kiírt videót megvágni és megszerkeszteni, akkor feltöltöm youtube-ra és belinkelem ide. :)
Esetleg, ha valaki tudna ajánlani egy jó kis videószerkesztő progit, annak örülnék. ;)
szerda, április 29, 2009
Babajelentés
Ülőmagasság: 57 mm :) (április 28-án)
Növekszünk.
Köcsög orvos arra nem volt képes, hogy adjon egy képet lóbabomról.
Elvileg járna... Közölte menjek magándokihoz, ha képet akarok.
Gondoltam erre a válaszra is.. Vittem egy üres dvd-t és egy cd-t, hisz az nem kerül pénzbe.. csak egy kattintás.
Arra se volt képes..
Éljen a magyar egészségügy és a sok pénzéhes orvos.
Kiderült, ha nem fizetek, akkor a szülést se vezetik le... Illetve megteszik, de akkor nem kérhetek orvost magamnak, hanem, aki éppen ügyeletes.
Ha ragaszkodom egy orvoshoz a szülésnél, akkor legalább 80ezer Ft-ot kell kiperkálni...
Ilyennek mind visszavonnám az engedélyét.
Azért ennek kicsit utána fogok nézegetni, mert nagyon nem tetszik....
Növekszünk.
Köcsög orvos arra nem volt képes, hogy adjon egy képet lóbabomról.
Elvileg járna... Közölte menjek magándokihoz, ha képet akarok.
Gondoltam erre a válaszra is.. Vittem egy üres dvd-t és egy cd-t, hisz az nem kerül pénzbe.. csak egy kattintás.
Arra se volt képes..
Éljen a magyar egészségügy és a sok pénzéhes orvos.
Kiderült, ha nem fizetek, akkor a szülést se vezetik le... Illetve megteszik, de akkor nem kérhetek orvost magamnak, hanem, aki éppen ügyeletes.
Ha ragaszkodom egy orvoshoz a szülésnél, akkor legalább 80ezer Ft-ot kell kiperkálni...
Ilyennek mind visszavonnám az engedélyét.
Azért ennek kicsit utána fogok nézegetni, mert nagyon nem tetszik....
Patrióta álom....
Zászlólobogásra ébredtem, miközben egy nagyon nemzetközi bárban, valahol Angliában egy magyar srác azt részletezte tört angolsággal, hogy hogyan tud lerészegedni 10 perc alatt 10 pálinkától...
Mi ez, ha nem patrióta álom?
Mellesleg felkerültek a zászlók május elseje tiszteletére és rohadtul fújt a szél.. Innen volt a reggeli ébresztőm...
Mi ez, ha nem patrióta álom?
Mellesleg felkerültek a zászlók május elseje tiszteletére és rohadtul fújt a szél.. Innen volt a reggeli ébresztőm...
vasárnap, április 19, 2009
Babablog indul
Azt hiszem itt a megfelelő alkalom a blog felélesztéséhez :)
A cím elég egyértelmű... Szóval coming soon :)
A cím elég egyértelmű... Szóval coming soon :)
péntek, március 20, 2009
Majdnem egy év...
.. eltelt, mióta írtam.
Úgy gondolom itt az ideje egy kicsit életre kelteni ez a blogot.
Sok olyan személyes dolog van, amiről nem szeretnék írni, de mindig akad 1-1 vicces történet, amit meg kell örökítenem :)
Úgyhogy a mai naptól megpróbálom összeszedni magam és a gondolataim.
Ui: Nem hiszem, hogy mostanra maradt még olyan ember, aki benéz ide :D
Úgy gondolom itt az ideje egy kicsit életre kelteni ez a blogot.
Sok olyan személyes dolog van, amiről nem szeretnék írni, de mindig akad 1-1 vicces történet, amit meg kell örökítenem :)
Úgyhogy a mai naptól megpróbálom összeszedni magam és a gondolataim.
Ui: Nem hiszem, hogy mostanra maradt még olyan ember, aki benéz ide :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)