Idei Valentin napom elég fordulatosra sikeredett, köszönhetően pár embernek :)
Kedves és figyelmes jókívánságok már megkezdődtek kedd este, amin teljesen meglepődtem.
Meg voltam róla győződve, hogy a szerelmesek napja teljesen nyugiban fog telni. Erre tessék :) Minden volt csak nem nyugi.
Reggel lelkiismeretesen kiosztottam egy-két sms-t és mint aki jól végezte dolgát, hátradőlve vártam a reakciókat.
1.-re kaptam kaptam választ... hogy viszont meg minden és, hogy személyesen azért biztos jobb lenne...
2.-ra semmi reakció...
Bosszankodtam is, de rájöttem megérdemlem, mert én meg elfelejtettem a szülinapját :-)
11 óra magasságában egyszer csak megszólal a telefonom és kedves sms-re nem válaszoló beleduruzsol a fülembe, hogy igazán letolhatnám a hátsóm az irodával szemben lévő teázóba, mert ott vár.
Ez volt aztán a meglepetés.. Kis galád nem üzent nekem, hagy legyen nagy a meglepetés. Ez sikerült is. Édes kis plüssszívvel lettem gazdagabb, ami csókdobálások közepette mondja, hogy "I love you".
Ennek a gagyi amerikás ünnep feelingjének teljesen átadtam magam és kis rózsaszín szívek lebegtek körülöttem és még legutálatosabb kollégámat is colgate reklám vigyorral fogadtam.
Kora délutáni órákban tetőződött örömöm, mégiscsak összejön a személyes üdvözlés.
Csak egy probléma merült fel... Ajándék...
100 embert körbetelefonálva kérdezgettem, hogy mi a fenét lehet egy pasinak, ilyen alkalomra, ilyen helyzetben, ilyen körülményekkel és fél órán belül beszerezni.
Válaszuk elkeserítő volt és haszontalan. Ezalatt ördögi trükköt agyaltam ki. (Kellene nevet adni 1. számú sms-esnek is.) Legyen..... Csempés? :DDD Ezt nem hagyhattam ki... nemtom hogyan fogom továbbiakban említeni.
Szóval, sms-esem barátjával kiagyaltuk, hogy ha már úgyis jönnek este és én úgyis Pesten vagyok, akkor igazán mehetnék velük haza. Jól összebeszéltünk, nyertem egy kis időt, hogy elugorjak Happy Boxba és keressek valami nem túl személyes, de mégis kedves, apró kis ajándékot.
Közben telefonon folyamatosan egyeztettünk baráttal, hogy ki merre jár és hogyan halad, végül kiegyeztünk abban, hogy a Déli pu.-nál összeszednek.
Kitsim nem értette mér mennek arra és azon szentségelt, hogy miért kell beleautózniuk a legnagyobb dugóba. Arról nem beszélve, hogy hívni akart, hogy merre járhatok, hisz abban az időben szoktam hazamenni és pontosan onnan...
Autó felvillan, félre húzódik és egy értetlen fej néz ki, akinek épp azt adták be, hogy pizzázni mennek :DDD Mindezt az Alkotás úton egy buszmegállóban...
És ekkor jöttem én a képbe, hirtelen bevágódtam az autóba és szegényke azt se tudta, hogy mit mondjon. Mindenre gondolt volna, csak erre nem.
2 perces döbbenet után kitalálta, hogy menjünk és látogassuk meg a tesójáékat, mert az jó lesz nekem és még héberül is tudok beszélgetni... (Mintha nem beszélnék minden nap eleget.)
Na mindegy... Elindultunk Érd felé, ahol ha nehezen is, de összejött a találkozás. :)
Csók a családnak és külön üdvözlet a wc-n blogomat olvasóknak. :)
* Ez egy cseppnyi magyarázatra szorul. Blogom olyannyira népszerű lett, hogy már a wc-ben is azt olvassák. :DDDD Másra nem, akkor törölni jó lesz... De ehhez ajánlom, hogy vmi hiperextraszuper puhaságú papírra legyen nyomtatva. :)
Érdről el és irány Tordas.. Kiélveztem minden percet az állatokkal.. Birkák, macskák, kutyák, nyúl és szamár.... Jah.. a Szamárral nem akkor élvezkedtem.. :)))
Jááájjj.. na jóvan... nem /verzkedünk nyílvános helyen... Meg a család előtt nem rontjuk senkinek sem a hírét. :P
Állatok után irány Tatabánya, gyerek elhozva a napköziből, otthon pedig relax....
Élveztem a tegnapi nap minden percét. Köszönöm minden résztvevőnek. :-)
Kedves és figyelmes jókívánságok már megkezdődtek kedd este, amin teljesen meglepődtem.
Meg voltam róla győződve, hogy a szerelmesek napja teljesen nyugiban fog telni. Erre tessék :) Minden volt csak nem nyugi.
Reggel lelkiismeretesen kiosztottam egy-két sms-t és mint aki jól végezte dolgát, hátradőlve vártam a reakciókat.
1.-re kaptam kaptam választ... hogy viszont meg minden és, hogy személyesen azért biztos jobb lenne...
2.-ra semmi reakció...
Bosszankodtam is, de rájöttem megérdemlem, mert én meg elfelejtettem a szülinapját :-)
11 óra magasságában egyszer csak megszólal a telefonom és kedves sms-re nem válaszoló beleduruzsol a fülembe, hogy igazán letolhatnám a hátsóm az irodával szemben lévő teázóba, mert ott vár.
Ez volt aztán a meglepetés.. Kis galád nem üzent nekem, hagy legyen nagy a meglepetés. Ez sikerült is. Édes kis plüssszívvel lettem gazdagabb, ami csókdobálások közepette mondja, hogy "I love you".
Ennek a gagyi amerikás ünnep feelingjének teljesen átadtam magam és kis rózsaszín szívek lebegtek körülöttem és még legutálatosabb kollégámat is colgate reklám vigyorral fogadtam.
Kora délutáni órákban tetőződött örömöm, mégiscsak összejön a személyes üdvözlés.
Csak egy probléma merült fel... Ajándék...
100 embert körbetelefonálva kérdezgettem, hogy mi a fenét lehet egy pasinak, ilyen alkalomra, ilyen helyzetben, ilyen körülményekkel és fél órán belül beszerezni.
Válaszuk elkeserítő volt és haszontalan. Ezalatt ördögi trükköt agyaltam ki. (Kellene nevet adni 1. számú sms-esnek is.) Legyen..... Csempés? :DDD Ezt nem hagyhattam ki... nemtom hogyan fogom továbbiakban említeni.
Szóval, sms-esem barátjával kiagyaltuk, hogy ha már úgyis jönnek este és én úgyis Pesten vagyok, akkor igazán mehetnék velük haza. Jól összebeszéltünk, nyertem egy kis időt, hogy elugorjak Happy Boxba és keressek valami nem túl személyes, de mégis kedves, apró kis ajándékot.
Közben telefonon folyamatosan egyeztettünk baráttal, hogy ki merre jár és hogyan halad, végül kiegyeztünk abban, hogy a Déli pu.-nál összeszednek.
Kitsim nem értette mér mennek arra és azon szentségelt, hogy miért kell beleautózniuk a legnagyobb dugóba. Arról nem beszélve, hogy hívni akart, hogy merre járhatok, hisz abban az időben szoktam hazamenni és pontosan onnan...
Autó felvillan, félre húzódik és egy értetlen fej néz ki, akinek épp azt adták be, hogy pizzázni mennek :DDD Mindezt az Alkotás úton egy buszmegállóban...
És ekkor jöttem én a képbe, hirtelen bevágódtam az autóba és szegényke azt se tudta, hogy mit mondjon. Mindenre gondolt volna, csak erre nem.
2 perces döbbenet után kitalálta, hogy menjünk és látogassuk meg a tesójáékat, mert az jó lesz nekem és még héberül is tudok beszélgetni... (Mintha nem beszélnék minden nap eleget.)
Na mindegy... Elindultunk Érd felé, ahol ha nehezen is, de összejött a találkozás. :)
Csók a családnak és külön üdvözlet a wc-n blogomat olvasóknak. :)
* Ez egy cseppnyi magyarázatra szorul. Blogom olyannyira népszerű lett, hogy már a wc-ben is azt olvassák. :DDDD Másra nem, akkor törölni jó lesz... De ehhez ajánlom, hogy vmi hiperextraszuper puhaságú papírra legyen nyomtatva. :)
Érdről el és irány Tordas.. Kiélveztem minden percet az állatokkal.. Birkák, macskák, kutyák, nyúl és szamár.... Jah.. a Szamárral nem akkor élvezkedtem.. :)))
Jááájjj.. na jóvan... nem /verzkedünk nyílvános helyen... Meg a család előtt nem rontjuk senkinek sem a hírét. :P
Állatok után irány Tatabánya, gyerek elhozva a napköziből, otthon pedig relax....
Élveztem a tegnapi nap minden percét. Köszönöm minden résztvevőnek. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése