Az elmúlt hosszú 7vége ismét kellő alapanyagot biztosított egy terjedelmes bejegyzés megírásához.
A negatív dolgokat félre teszem, mert a 7vége elég keserű szájízzel kezdődött, de úgy döntöttünk, hogy mindent elfelejtünk átmenetileg és élvezni fogjuk az előttünk álló 4 napot. Ez annyira jól sikerült, hogy rég nevettem annyit, mint ezen a hétvégén. Dandy legnagyobb örömére csatlakozott hozzánk és a friss levegő annyira megbabonázta, hogy félretéve minden városi sznobságát, elfeljtette szobakutya mivoltát és az első éjszakát a szabadban töltötte 2 jóképű kan társaságában. :)
Ezt én is elmondhatom magamról.. (Sajna nem két kannal osztoztam az ágyon.) Nem a szokványos körülmények között aludtam, hanem valaki más mellett ébredtem a földön. :)
Rossz az, aki rosszra gondol.. aludtunk... szépen, nyugodtan, egyenletesen lélegezve.
Most elkezdtem gondolkozni, hogy melyik nap mi történt, de annyira elmosódtak a napok, hogy képtelen vagyok beazonosítani, hogy melyik nap mi történt.
Röviden összefoglalva:
Megjártunk egy általános iskolai babazsúrra emlékezeztető falusi bált, ahol a társaság felének annyi foga volt összesen, mint nekem... Meleg sört kaptunk, ezen csalódásomon csak a mellettem sörözgető szépfiú hátsó felének felelmelő látványa enyhített. Valahogy nem tudtam levenni róla a szemem és ez neki is feltünt, hisz nem csak a hátsója volt ilyen formás. :)
De az est fénypontja a tombolán megnyerhető kiskutya volt.. ártatlan szemei hangosan kiáltották, hogy vigyél haza... Nem vittem...
Jah, aznap még volt egy rövidke sétánk. Vagyis rövidke sétának indult, de egy fárasztó és poros off road túra lett belőle. :D
Elindultunk négyen + a 3 kutya, hogy megúsztatjuk őket a szomszédos faluban található tóban. Mivel ezt az utat eddig csak autóval tették meg, ezért elég közelinek hitték.. Tévedtek..
Se közel nem volt, se nem mentünk a jó úton.. A tó már megvolt, csak egy kisebb akadály előtt találtuk magunkat.. Egy patak.. ami mentén több száz méteren keresztül hiába kerestünk hidat. Az egyetlen átkelési módot akkor találtuk meg, amikor már majdnem feladtuk. Most se hídra gondoljatok, hanem egy kb. 15 cm átmérőjű vas csőre a patak felett és korlátként vagy kapaszkodóként a 2 part között kifeszített műanyag bevonatú drót szolgált. A kutyát elengedtem, hogy hagy ússzon át és majd kimegy, ahogy akar, én meg átaraszoltam a híddá avanzsált vason.
Egyre jobban kezdett ez az egész emlékeztetni valami elcsépelt túlélőtáborra. Pedig a java csak ekkor jött. Miután eljutottunk a tóhoz, realizáltam, hogy 5 méterenként horgászok ölelik az egész partot körbe és nem biztos, hogy élve úsznánk meg, ha elengednénk a kutyákat pancsizni.
Elindultunk hazafele a tó mentén.. Elértünk egy tisztásra, ahol furcsa nem mozgó vadállatokat véltem felfedezni a fűben lapulva.. Vaddisznó, medve.. pulyka, stb..
Azán jöttek az emberek, akik barbár módra emlékeztetően íjjal lövöldöztek az ártatlan műanyag vagy éppen fa célpontokra. Utólag megtudtatm, hogy egy íjászverseny közepén sétáltunk át, ahol legnagyobb élémyemre, magát Robin Hoodnak képzelő skizofrén középkorű férfit is láttam. Nem is egyet... Pedig még csak fuszeklik fejedelmének se mondtam volna őket...
Hazafelé megismertem a villanypásztort is vagy mi a neve. Bemutatkozott, amikor lovat simogattam :) Akkor még nem értettem, hogy miért nem jönnek a lovak olyan közel a kerítéshez. :) Nekem kellett menni... és mentem is. :) Jól el lettem terelgetve villanyilag.
Elvan a gyerek, ha játszik.. Ezt rólunk is el lehetett mondani... Főleg rólam miután a fűben ücsörögve elkezdtem a birkaszart gyűjteni. Aranyos kis préselt fűre emlékeztető bogyók voltak. Pont olyan, mint amit a safari parkok bejáratánál lehet venni az állatok etetésére. (Innentől már azt is tudom miből lehet pénzt csinálni, ha állatkert tulajdonos leszek.) A kutyák is úgy gondolták, hogy ez valami csemege, mert lelkesen ropogtatták.
Miután felhalmoztam egy marékkal, elkezdtem dobálni... mindenki örömére. :) Az egésznek a vége egy bazi nagy tordasi birkakaka-csata lett. :))
Ha ezek után valaki még kiváncsi további részeletekre a 7végémet illetően az jelezze szándékát és fontolóra veszem.
Még a kádas kalandot nem is írtam le. :)
Na jól van... Azt nem is fogom.. Mindenki tisztában van azzal, hogy mit tud csinálni 2 ember egy sarokkádban, ahol a fürdőnek az ajtaját nem lehet kulccsal bezárni. :) Talán pont ez volt benne az izgalom.
Mentem aludni.. A mostani 7vége se telt a pihenés jegyében eddig... Túl sok volt az izgalom és ha a derekam nem fájna, akkor aludni is tudnék...
További szépeket...
Pusssz :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése